Láthatatlan zöld könnyeim összegyűlnek a szememben, de nem sírok, mert nem szabad. Félnem sem szabad... S hogy ki tiltja meg? Az emberek, a társdalom, mellyet ők alkotnak és mindezek felett önmagam. Sírásom utalna arra, hogy én is ember vagyok. Egy emberállat. Hosszú karmaim…